2009. június 6., szombat

Die Museen des Berlins





Egy kis lustálkodás után rávettem magam újabb bejegyzések írásába, ami nem annyira a hihetetlen lelkesedésemnek, hanem annak köszönhető, hogy lecsúsztam a mára betervezett mozizásról. Amior a mozihoz értem (jó pesti szokás szerint 7.55-kor), akkor a sor hosszából és haladási sebességéből derivált fügvény kisebb és semmiképpen sem egyenlő a 8 órás kezdéssel. De kihasználva az így adódott időt tudom folytatni a blogomat.

Mostanra eljutottam már múzeumba: Altes Museum, Alte National Galerie, Bode Museum Checkpoint Charlie. Berlin felveszi a versenyt a múzeumok és galériák száma tekintetében a nagy nyugat-európai fővárosokkal is.

Altes Múzeum

Ebben és a Pergamon múzeumban található a németek által a világ minden tájáról összegyűjtött jelentős régészeti értékkel bíró műkincsek és mindennapi használati eszközök. Itt látható többek között a Nofretitit ábrázoló szobor is. Egy időszakos kiállításon a régészeti szakma minden csínját-bínját bemutatták. Ez történelembuziknak feltétlenül ajánlott.

Alte national Gallerie

Wilhelm Bode, aki a német állami múzeumok leghíresebb igazgatója volt szedte össze ennek a gyűjteménynek az alapját képező képeket. Az alapítás egy gazdag német polgárnak a nevéhez is kötődik, aki a csekélnek nem nevezhető gyűjteményét azzal a feltétellel adta oda az államnak, ha azt tovább bővítik. Bode barátunk nem volt rest és neki állt vásárolgatni (1880-90-es években vagyunk) kortárs festőket. Így aztán sikerült összeszedni jópár pingálmányt a nagy francia impresszionistáktól és szintén neves német kollégáiktól (bár ők inkább a romantika területén alkottak maradandót.

Bode Museum

A 3. múzeum szintén a Múzeumszigeten található, amelyet alapítójáról, és az előbb már említett Wilhelm Bode után neveztek el. Itt a bizánci kortól kezdődően a barokk-ig bezárólag a keresztény kultúra (egyházi és világi egyaránt) keresztmetszetét élvezheti az odatévedő szerencsétlen. :-) Az első 4-5 teremben még érdeklődéssel hallgatja a kis audioguide-ján az ember az infokat a szárnyasoltárokról és feszületekről, de ez az érdeklődés alábbhagy nagyjából a 10. teremnél és teljesen megszűnik a 15.-nél....

Checkpoint Charlie

A Checkpoint Charlie egy határátkelő volt a város közepén, a Friedrich Strasse felénél. Itt áll ma egy múzeum (magánkézben, jó drága: 12 euro, diákkal: 9 euro) ami emléket állít az 1945-1989-ig tartó időszak valamennyi nyomorúságának, egyben az emberi találékonyságnak és kreativitásnak. A múzeum legérdekesebb része, ugyanis azt mutatja be, hogy milyen úton módon tudtak megszökni több tízezren a város keleti feléből a boldogabb nyugatiba. Az egyik legkézenfekvőb megoldás (a fal materiális megjelenéséig) a futás volt. Ebben az időszakban készült a híres kép, amint egy kelet-berlini szolgálatban lévő határőr egy hanyag ugrással maga mögött hagyja a keleti blokkot (Íme a kép: http://specialcollections.files.wordpress.com/2009/03/img_7723.jpg )

Voltak akik alagutat ástak (az egyiken 57 ember menekült), voltak akik repültek, és voltak akik az ún. "escape-helper"-re bízták magukat. Ez egy valóságos hívatás volt abban az időben Berlinben: elhivatottságból, pénzért, vagy mind a kettőért szöktettek kelet-berlinből embereket.

A képbeszúrás leghelyesebb módját még nem találtam meg, de nem adom fel:-) Valamiért mindig felül jelennek meg a képek és nem ott, ahol én szeretném... Valaki tudja esetleg a megoldást?

Holnap folytatom koncert beszámolóval.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése